Vissza a települések listájához

MalmokVölgye települései

Táliándörögd

A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg.

Monostorapáti

A mai Monostorapáti közigazgatási területén a középkorban több település létezett: Almád oppidum, Győr, Csekőháza, Attak, Bécs. Ezeket a neveket többek között a korabeli adózási jegyzékek őrizték meg az utókor számára.

Kapolcs

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Kapolcsi Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykő szikla fölötti területen pedig - a helyi legenda szerint - Attila egyik vára állhatott.

Vigántpetend

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta.

Hegyesd

Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.

Kapolcs

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Kapolcsi Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykő szikla fölötti területen pedig - a helyi legenda szerint - Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, ezért valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. (Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amelyek a Keszthelyi Múzeumban vannak.)Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a Veszprémi Múzeumban található.
 
A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.
A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi fel a Kapolcs nevet a település.
 
A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy-uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amit az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kívülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.

Település képei